Az infrasugárzás alapjai

Az infravörös sugár elektromágneses hullám, akárcsak a rádióhullám, vagy a látható fény. A köztük lévő különbség a hullámhosszban keresendő. Az infravörös sugárnál ez a hullám akkora, mint egy tűhegy. A látható fény hullámhossza sokkal rövidebb (a milliméter milliomod része) a rádióhullám hullámhossza pedig sokkal nagyobb, akár kilométeres nagyságú.

A Napból érkező és a mesterségesen előállított infrasugarak is közvetlenül a környezetnek adják át a hőt.

A napfényben épp úgy megtaláljuk a káros UV sugarakat és a látható fény spektrumát, mint az infrasugarakat. Ezzel szemben a mesterséges infrasugár színtiszta hősugár, nem tartalmaz egészségre káros UV sugárzást!

Az infravörös sugarak három fajtáját különböztetjük meg:

A rövidhullámú infravörös sugár: (0,76 – 2,3 μm hullámhosszon) Igen gyors, 1 másodperc alatti hőátadásra képes. A felületek alá 4-5 centiméterre is behatolva egyenletes hőt biztosít. Előállítása magas fűtőszál-hőmérsékletet igényel (ca. 2000C°), ilyenek például az infra-lámpák.

A középhullámú infravörös sugár: (2,3 – 3,3 μm hullámhosszon) Kiváló hőátadó szinte minden anyagnak. A hőenergiáját nem szállítja olyan mélyre, mint a rövidhullámú sugár, azonban alacsonyabb (ca.900 C°) hőmérsékleten előállítható. Az infrasugárzók ebben a tartományban működnek.

A hosszúhullámú infravörös sugár: (3,3 – 10 μm  hullámhosszon) A hőt kizárólag a felületek felszínén adja le, az üvegen már csak kis mértékben képes áthatolni. Felfűtési ideje hosszú 10-15 perc, amit 90 C° körüli üzemi hőmérsékleten ér el. Előállítása például gázégésű sötétsugárzókkal lehetséges. Hátránya: zárt vagy nyitott rendszeren át a levegőbe jutó égési termékek.

Az utóbbi 20 év nemzetközi kutatásai kimutatták, hogy az infrafény megnöveli a szervezet ellenálló képességét, elősegíti a méregtelenítő folyamatokat! Élettani hatása egyértelműen pozitív!

;